Manapság egyre több szó esik a megnövekedett komfortigényekről, az egészséges klímáról. A növekvő igények mellett azonban az építészeti szabadság is egyre nagyobb jelentőséggel bír. A fűtőtestekkel kialakított konvekciós rendszerekkel szemben falfűtésnél létrejön a falak és a helységben tartózkodó személyek közti sugárzási egyensúly, amely optimális komfortérzetet biztosít, egyenletes hőmérsékletprofilt létrehozva padlótól a mennyezetig.

Sugárzó fűtés esetében az optimális komfortérzet a konvekciós (radiátoros) rendszereknél már 1-2 °C-kal alacsonyabb helységhőmérsékletnél létrejön, ezzel évi 3- 6 %-os energiamegtakarítást eredményezve. A sugárzással történő hőátadás miatt falfűtésnél nem kell számolni a porfelkeveredéssel, ami nem csak az allergiában szenvedőknek fontos. Ha a falfűtést még padlófűtéssel is kiegészítjük, a fűtési víz hőmérséklete még tovább csökkenthető, ezzel lehetőséget nyújtva alternatív energiaforrások (nap- és földkollektorok, hőszivattyúk) bevonására. A falfűtés jól szabályozható is, hiszen a csöveket borító vékony vakolat, illetve száraz fektetés esetén a vékony gipszlap csak kis hőtehetetlenséggel bír. A nedves fektetésű falfűtésrendszert úgy kell elképzelni, minha padlófűtést a falon alakítottunk volna ki.

A falfelületre tartósínek kerülnek, majd ebbe pattintják az oxigéndiffúziómentes műanyagcsöveket. Ez után a falat már csak vakolni kell! Száraz fektetésű falfűtésrendszernél szál erősítésű gipszlapba gyárilag rögzített csövekről van szó. Az így előregyártott elemek (KES lapok) könnyen, gyorsan szerelhetők és alkalmazásuk különösen egyszerű ott, ahol egyébként is gipszlapokkal dolgoznak, mint például tetőterek kiépítésénél. A falra rögzített táblák a felcsavarozás után azonnal festhetők, tapétázhatók, vagy csempézhetők.