A címben tett "vállalást" szinte lehetetlen teljesíteni! S az alábbi néhány gondolat meg sem kísérel választást vagy ítélkezést jelentő, döntő kijelentéseket tenni. Ugyanis minden készülékgyártó kisebb-nagyobb hálózatot tart fenn éppen annak érdekében, hogy a hálózat önkéntesen csatlakozott tagjai - felvértezve a készülékgyártó által adott szakmai információkkal - a saját készülékük előnyeinek kidomborításával meggyőzzék az alkalmazót: üzleti célcsoportjukat. S ez így is van rendjén!
Az elmúlt évek dinamikus fejlesztései mind arra irányultak, hogy - a jövőbeli vevők minden lehetséges igényének kielégítése, mint szempont szem előtt tartásával - növekedjék a hatékonyság, a megbízhatóság, és csökkenjenek az előállítási költségek. Utóbbi a felhasználónak sem közömbös.
Az épületek hőszigetelésére felhasználható anyagok ugrásszerű fejlődése azt eredményezte, hogy napjainkban csökken a fűtésre fordított fajlagos energiaigény - az új építésű házon kialakított szigetelőréteg, vagy meglévő épület (gondos lakói által hozott döntés alapján végzett) utólagos hőszigetelése révén. A komfortossággal szemben növekedtek az igények, így a használati meleg víz előállítására fordított energia nőtt. Fontos megjegyezni azt is, hogy a szabályozhatósággal szemben szintén magasabb követelményt támaszt napjaink felhasználója, a korábbiakban megtapasztalt 1:2,5 már régen nem elegendő: fokozatmentes 1:5, 1:6 az elvárás, kaszkádrendszerek esetében a megvalósult szabályzási tartomány akár 7:100% lehet.
Több, a jövő energetikai kérdéseit feszegető tanulmány ismert. Mindegyik megegyezik abban, hogy 2060-ban a 2000 körüli energiafogyasztás értékének háromszorosára lesz szükség, de a kb. 1500 hexajoule-ból még mindig kb. 500 hexajoule lesz a fosszilis + atomenergia. Az elmúlt időszak olajár-alakulása megerősíti azt a gondolatot, hogy az emberiségnek igenis takarékosabban kell bánnia a rendelkezésre álló fosszilis kinccsel - ma még nincs másik bolygó, ahonnan kőolajat lehet importálni, és ahova szén-dioxidot lehet exportálni. De a megújuló energiaforrások jelenlegi technológiai/alkalmazástechnikai fejlettségi állapota sem teszi lehetővé, hogy ma elhagyjuk a földgázt vagy a tüzelőolajat. Minden lehetséges módon arra kell törekednünk, hogy az (egyáltalán nem csökkenő, hanem dinamikusan növekvő) energiaigényünket környezetkímélő és maximális hatásfokú módon elégítsük ki - legyen az fűtés vagy villamos energiatermelés.
Az olaj, a földgáz és a PB-gáz eltüzelése során a szén-dioxid és a víz mellett kén- és nitrogénoxidok keletkeznek. Ezek az oxidok, reagálva a vízzel, savakat képeznek: szénsavat, kénsavat, kénessavat, salétromsavat, salétromos savat, amelyek befolyásolják a kondenzátum pH-értékét. Minden fémes szerkezeti anyag eme savak hatására bizonyos anyagfogyást fog mutatni. A füstgáz-kondenzátumban a fémes anyagok bizonyos határértéket (Pb: 0,028; Cd: 0,0014; Cr: 0,021; Cu: 0,035; Ni: 0,035; Zn: 0,07 mg/kWh) nem haladhatnak meg, a gyártók olyan anyagot válasz- tanak, mellyel ez teljesül.
Miután a réz és a sárgaréz nem alkalmazhatók kondenzátum-elvezető elemekként, az alábbi anyagok használata bizonyult a gyakorlatban egy hőcserélő szerkezeti anyagaként megfelelőnek:

Al-Si-öntvény: nagyon jó öntési tulajdonságai révén a számítógépes optimalizálással kialakított formák tökéletesen megvalósíthatók. Ha esetleg jelen- tősebb anyagkopás következne be, az a vastag öntvényfalak miatt a kazán élettartamát nem befolyásolja kedvezőtlenül. Lehetőség van a hidraulikai blokkal együtt való kialakításra, helytakarékos, áttekinthető, könnyen szerelhető konstrukció jön létre.

 

folytatása következik

 

forrás: vgfszaklap.hu, a cikk ide kattintva elérhető